Általános véleményünk, hogy ha víztisztítókról van szó, hogy az Fordított Ozmózis alapú készülék legyen. Mi ezt preferáljuk, és nem azért mert ezek lehetnek drágábbak az egyéb típusú víztisztítóknál, hanem azért mert ezek szűrnek ki minden szennyező anyagot a vízből, amit más eljárás NEM KÉPES! Ki szeretné meginni az olyan szennyeződéseket, mint az arzén, nitrit, nitrát, hormonok, gyógyszerszármazékok, fémsók, stb. Hát mi nem! Ezért használunk mi is RO víztisztítókat otthon! De mi is a technológia lényege:
A fordított ozmózis technológia az ilyen alapon történő víztisztítás, ivóvízkezelés legkifinomultabb formája, ahol egy teljesen zárt technológiai rendszerben a nyomás hatására egy féligáteresztő filmmembránon préselődik át az előszűrt víz. Az ozmózis filmmembrán résmérete 0.0001 mikron nagyságrendű, ami kiszűr szinte mindenoldott és lebegő anyagot a vízből. Mik ezek? Fizikai és kémiai szennyezőanyagok, aktív biológiai szervezetek, vírusok, baktériumok.
MEGNÉZEM AZ RO VÍZTISZTÍTÓKAT!
Először a NASA fejlesztette ki a technológiát az űrhajósok vízellátására, majd a haditengerészetnél is elkezdték alkalmazni a tengervíz megszűrésére, ivóvíz előállítására. Nyugaton és Keleten egyaránt elterjedt, gazdag Közel-Keleti országok így látják el magukat ivóvízzel a tengerből. Élelmiszeripari felhasználása jelentős, számtalan étel és ital elkészítéséhez használják az RO vizet.
RO = Reverse Osmosis = Fordított Ozmózis
A fordított ozmózis során egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál nagyobb nyomás hat. Ilyenkor a vízmolekulák a hígabb oldatba áramlanak és a töményebb oldat koncentrációját növelik. A folyamat éppen ellenkezője az ozmózisnak, amelynek során a koncentrációkülönbség kiegyenlítésére megindul a vízmolekulák diffúziója a hártyán keresztül a töményebb oldatba és ennek következtében túlnyomás (ozmózisnyomás) keletkezik.
Működése: fordított ozmózis (Reverse Osmosis, RO) a természetes ozmózis folyamat megfordítása nyomás hatására. Az ozmózis jelenség egy oldószernek a természetes áramlása egy félig áteresztő membránon keresztül, egy hígabb oldat irányából a töményebb oldat irányába. A hajtóerő az ozmózisnyomás, mely függvénye az oldószer és az oldott anyag típusának, valamint a koncentrációnak. Amikor az ozmózisnyomással éppen egyenlő a felépülő hidrosztatikus nyomás, az eredmény az ozmotikus egyensúly, amikor is a membránon keresztüli nettó áramlás nulla. Amennyiben túlnyomást alkalmazunk a töményebb oldat oldalára a természetes ozmózis áramlás iránya megfordul. Az oldószer a töményebb oldat felől a hígabb oldat irányába áramlik. Ez a folyamat a fordított ozmózis.
Fordított ozmózisos rendszerekben a szeparációhoz erős, tartós, spirálisan csavart fordított ozmózis membránokat alkalmaznak. A berendezés nagynyomású szivattyúja (vagy a hálózati nyomás) az előkezelt nyersvizet (tápvíz) magas nyomáson feszíti a fordított ozmózis membránokra. A membránok szétválasztják a folyadék áramot egy “tisztított” termékvíz áramra (ezt nevezzük permeátumnak) és egy koncentrált áramra (ezt nevezzük koncentrátumnak), mely utóbbiban találhatók a nyersvízáramból származó ásványi sók, baktériumok, stb. Ennek következtében ezeknek a “szennyezőknek” a koncentrációja lényegesen magasabb lesz a koncentrátumban, mint az eredetileg feladott nyersvízben. A spirálisan csavart membrán két réteg félig áteresztő membránt tartalmaz, amelyeket egy finom szövésű támasztó anyag választ el egymástól. A membránoknak három széle lezárt, így egy borítékszerű formációt hoz létre a finom szövésű támasztó anyag körül. A membrán borítéknak a negyedik széle egy perforált csőhöz csatlakozik úgy, hogy a finom szövésű támasztóanyag a központi perforált cső köré van tekerve spirálisan. Egy durvább szövésű műanyag háló helyezkedik el a membrán boríték egyik külső oldalán. A háló elválasztja egymástól a membrán rétegeket, és az áramlás turbulenciájának kialakítására is szolgál. Ez a négy réteg spirálisan van feltekerve, és egy henger alakú nyomástartó edénybe kerül. Ezt az egységet nevezzük egy komplett membrán modulnak. A tápoldatot a spirálisan csavart tekercs egyik végénél vezetjük be a modulba, majd a folyadék végigáramlik a durva háló által létrehozott membrán közti résen. A nyomás alatti tápvíz egy része áthalad a membránon, ez a permeátum (termékvíz), a membrán boríték belseje felé és követi a szálas alátámasztásban lévő áramlási csatornákat, amelyek azután a permeátumot a központi perforált csőbe gyűjtik össze. A koncentrátum a modulnfak a feladással ellentétes végén lép ki.
Forrás: Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Tehát miért is jobb az RO eljárás a többi víztisztítási technológiánál? Összesítve megnézheti, hogy milyen anyagokat távolítanak el az egyes eljárások:
